A felszólalás szövege:

SZÁSZFALVI LÁSZLÓ, az MDF képviselõcsoportja részérõl: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyûlés! Az Állami Számvevõszék tisztelt Elnöke és kedves Munkatársai! Kedves Képviselõtársaim! A most megtárgyalásra kerülõ állami számvevõszéki jelentés az elmúlt tizenöt év gyakorlatának megfelelõen ismét színvonalas anyag. Nagyon hasznos jelentés mindannyiunk számára, és mondhatom azt, hogy ilyen magamfajta humán beállítottságú ember számára is érdekes, sõt megérthetõ. Bemutatja egy jól mûködõ hazai intézmény éves munkáját, eredményeit és nem túlzás, ha azt mondom, küzdelmeit.

Küzdelmeit annak érdekében, hogy a vizsgált területeken, ezen belül elsõsorban az államháztartás négy alrendszere területén, erõsödjön a pénzügyi és gazdálkodási szabályszerû fegyelem, hogy a költségvetési fejezetek és az önkormányzatok a forrásokat a törvényekben meghatározott célokra használják fel, hogy az ellenõrzések következtében megfogalmazott számvevõszéki javaslatok, megállapítások ne legyenek pusztába kiáltott szavak, hogy a költségvetési és programfeladatok, célkitûzések, a biztosított források és a végrehajtási munka között legyen érzékelhetõ összhang.

A kép, amit a jelentés mutat, reális, tehát egyáltalában nem dicséretes sem a kormányra, sem az önkormányzatok összességére nézve. Ha áttekintjük az ÁSZ-nak a költségvetéshez vagy a zárszámadáshoz készített véleményeit több évre visszamenõleg, szinte mindegyikben ugyanazokat az ajánlásokat, megállapításokat, anomáliákat és javaslatokat látjuk felsorolva.

A kormány, a fejezetek és sajnos, több esetben a tisztelt Ház - pótköltségvetési kötelezettség, önkormányzati törvény, egészségbiztosítási alap - nem kezeli ezeket súlyuknak és a társadalom érdekeinek megfelelõen. Az ÁSZ-jelentés ugyan megemlíti, hogy az elmúlt 15 évben egyre több ajánlás épült be az államháztartás szabályozórendszerébe, de azt hiszem, ennek mértékével nem lehetünk elégedettek.

Ebben a kérdésben a kormány a jelenlegi bizottsági viták során sem az ellenzéktõl, sem a kormánykoalíciótól nem kapott dicséretet, elmarasztalást annál sûrûbben. Az ÁSZ jelentéseire, véleményeire jellemzõ, hogy kemény kritikáját mindig szakszerûen, kellõen alátámasztva és kulturáltan tudja megfogalmazni, olyannyira, hogy ezek mind a kormánypártok, mind az ellenzék körében jó fogadtatásra találnak.

Mi ennek az oka? A jelentésben is tárgyalt 2004. évi költségvetési törvényjavaslatra alátámasztásként mondhatom - és mi ennek az oka; valószínûleg az, és ez az ÁSZ tevékenységével kapcsolatosan igen fontos tanulság -, hogy az ÁSZ különbözõ beosztású munkatársait nem cserélik le mindenféle szakmai meggondolás nélkül, hanem 15 éve itt átgondolt állományfejlesztés folyik párhuzamosan a munkatársak felkészültségének, tapasztaltságának folyamatos emelkedésével. Itt gyakorlott és szakterületük szakmai és formai kérdésében jól képzett köztisztviselõk dolgoznak kiegyensúlyozott vezetés mellett.

A parlament feladata most elsõsorban az, hogy véleményt mondjon az ÁSZ 2003. évi tevékenységérõl, minõsítse az elvégzett munkát, az intézmény mûködését, fejlesztési elképzeléseit. A jelentés jól áttekinthetõ, jól strukturált. Ebben a jelentésben a Számvevõszék tevékenysége a korábbiaknál rövidebben van értékelve, a vizsgálatok tanulságainak elemzése bõvebb.

Ez utóbbiakat nem árt ilyen összefoglalt módon ismét áttekinteni, tanulsággal kell hogy szolgáljon mindannyiunknak, de a legfontosabb az lenne, hogy elsõsorban a kormány tanulmányozza az elmondottakat. Az ÁSZ színvonalasan hajtotta végre, teljesítette a törvényekben elõírt ellenõrzési feladatokat, kapacitásai 63 százalékát erre fordította. Az elnöki döntés keretében végrehajtott vizsgálatok indokoltak voltak.

Külön mûfajt jelentenek az ÁSZ munkájában a nem jelentés típusú dokumentumok. Ilyenek készültek a korrupcióról, az egészségügyrõl, az önkormányzatok adóztatásáról és másokról. Ezek a dokumentumok nem szigorúan vett ellenõrzési jelentések, de a szokásosnál pontosabban tárják fel a vizsgált terület problémáit, a tapasztalható tendenciákat, és ebbõl eredõen a politikának módjában áll a kellõ következtetések levonása és a szükséges lépések megtétele.

A dokumentumok fogadtatása jó, ugyanakkor a hasznosítás kérdése nem megoldott. Új feladatként jelentkeztek az ÁSZ-nál az üvegzsebprogramból adódó teendõk, és annak ellenére, hogy a szükséges pénzügyi feltételeket a kormány csak december 23-án biztosította, az ÁSZ a jelentés szerint felkészült erre a munkára, és zökkenõmentesen megkezdte a feladat elvégzését. Az eredményeket nagy érdeklõdéssel várjuk.

A Számvevõszéket az elmúlt években nem a profiljába vágó feladatok elvégzésére is felkérte a kormány: nevezetesen, hogy lássa el a SAPARD-ügynökség akkreditációjához tartozó ellenõrzési feladatokat, valamint a program végrehajtásához tartozó igazoló szerv feladatait. Az ÁSZ ezt a munkát színvonalasan végezte, és most megkapta az EMOBA Garanciarészleggel kapcsolatos akkreditáció elõtti tevékenységet is.

Jó dolog, hogy ezek a munkák jó kezekben vannak, de az ÁSZ tevékenységét nem szabadna oda nem illõ profillal bõvíteni; ez elõbb-utóbb komoly zavarokhoz vezethet a közigazgatásban.

Még szokatlanabb felkérést kapott az ÁSZ a kormány gazdaságpolitikai sodródása és kaotikus költségvetés-készítési felfogása következtében. Mivel a költségvetés egyszer már a sarokszámok jóváhagyása után december elején, majd minden rekordot megdöntve január elsõ hetében megbukott, a miniszterelnök a tapasztalt ÁSZ-hoz fordult, hogy a Draskovics-csomag kapcsán adjon tanácsot a költségvetés megkurtítására, a nehéz helyzet megoldására.

Az Állami Számvevõszék az állam legfõbb pénzügyi ellenõrzõ szerve, ami a kormánytól függetlenül végzi az államháztartás mind a négy alrendszerének ellenõrzését, tehát nem feladata a költségvetés készítése, legfeljebb annak véleményezése. Különösen egy olyan esetben nem, amikor a kormány feladata pótköltségvetés készítése lenne.

Az MDF minden kormány esetében fontosnak tartja, hogy az ÁSZ kellõ távolságot tartson a kormánytól, és ne fordulhasson elõ az az eset, hogy késõbb társszerzõként tüntessék fel egy további módosításokat kívánó rossz költségvetés készítésénél. Ezekkel és hasonló feladatokkal az ÁSZ-t nem szabad terhelni.

Az MDF fontosnak tartja, támogatja azokat a fejlesztéseket, amelyeket a Számvevõszék javasol, illetve megkezdett: nevezetesen, hogy a zárszámadáshoz kapcsolódó, megbízhatósági típusú pénzügyi ellenõrzés - financial audit - mielõbb teljes körûvé váljék, ami nagy lépést jelent elõre az ellenõrzõ munkában.

Fontos feladat, hogy a különbözõ költségvetési fejezetekhez tartozó belsõ ellenõrzés kiépüljön és a Számvevõszék módszertana alapján maguk is elvégezzék ezeket a megbízhatósági ellenõrzéseket, vagyis a mintegy 850, központi költségvetéshez tartozó intézmény financial auditja is megtörténjen. Ezzel a költségvetési rendszer ellenõrzésének ez a formája zárttá válik, válna. A kérdésben a kormánnyal egyetértés van, de a rendszer bevezetésének tárgyi, személyi feltételei hiányoznak, jó lenne ennek a részletes költségvetési kihatását is ismerni.

Nem fogadható el a jelenlegi gyakorlat, miszerint a Számvevõszéknek a kormány egészét érintõ javaslataira nem születik válasz. Ennek a kérdésnek a kormányon belül nincs gazdája. Ezt a felelõst ki kell jelölni, mint ahogy az országgyûlési határozati javaslat is elõterjeszti és az ÁSZ felvetéseire belátható idõn belül a kormánynak reagálnia kell.

Nagyon fontosnak tartjuk, hogy az államháztartáson kívülre áramló közpénzek kérdését újraszabályozzák, újraszabályozzuk, és helyesnek tartjuk az ÁSZ azon javaslatát, hogy ezeket a pénzeket utófinanszírozásra állítsák át. A költségvetés jelenlegi gyászos helyzetében különösen elfogadhatatlan az a gyakorlat, hogy ezeket a közpénzeket a kijelölt célokra történõ azonnali felhasználás helyett az érintett társaságok kihelyezik, jogosulatlanul használják.

Reméljük, hogy például az autópálya-üzleteknek - amit némi eufemizmussal brókerbotrányként és nem kormánybotrányként emlegetünk - és más hasonlóknak véget vet a kormány. Az ÁSZ jelentésébõl kiderül, hogy a korrupcióellenes csomagok ellenére a korrupció nem csökken. A nemzetközi rangsorban Magyarország egyre lejjebb csúszik, ma a 40. helyen van.

Örvendetes, hogy a számvevõszéki jelentések egyre nagyobb köre kerül a nyilvánosság elé, és különösen fontosnak tartjuk, hogy ez az önkormányzatok területén is így van. Ebben a kérdésben sokat fog segíteni a Számvevõszékrõl szóló törvény módosítása, illetve ennek adatvédelmi paragrafusai, szabályai.

Fontos dolog, hogy a széles nyilvánosság biztosításához szükséges informatikai feltételeket a Számvevõszék megteremtette, és lehetõséget biztosít a társadalom számára, a nyilvánosság számára a Számvevõszékkel való internetes kapcsolatra is. Fontosnak tartjuk továbbá azokat a fejlesztéseket is, amelyeket az ÁSZ saját munkatársainak továbbképzéséhez nyújt, a belsõ minõségbiztosítás megvalósítását és a számvevõk munkáját megkönnyíteni hivatott ellenõrzési módszertanok tervezett kidolgozását.

Az intézmény mûködésérõl és gazdálkodásáról szóló fejezet üdítõ olvasmány ebben a mûfajban, hiszen elégedettséget, stabilitást sugároz, szemben a más területeken készült hasonló jelentések panaszáradatával. A jelentés szerint - idézem - „ a rendelkezésre álló elõirányzatok összességében biztosították az intézmény zavartalan feladatellátásához a mûködési, üzemeltetési feltételeket.ö A feladatellátáshoz szükséges megfelelõ felkészültségû munkatársi létszám a megtett intézkedések következtében a jelentés tanúsága szerint rendelkezésre áll. A feladatbõvülésbõl adódó 35 fõs létszámemelés nem okozott gondot, hiszen az intézmény szakmai, anyagi, légköri feltételei nagyon népszerûvé teszik az Állami Számvevõszéket.

Végül néhány megállapítást kívánok kiemelni, amelyek egyrészt megmutatják, hogy a kormány nem végzi jól a munkáját, másrészt szükséges lenne õket megfogadni - mármint a javaslatokat, megállapításokat - a kulturált költségvetés tervezés és végrehajtás, az ésszerû gazdálkodás és a közpénzek elszivárgásának csökkentése érdekében. A legsúlyosabb problémákat az MDF a költségvetés és a zárszámadás anomáliáiban látja.

Idõszerû az államháztartási törvény felülvizsgálata és megújítása, a költségvetés alapszabályainak idõtálló rögzítése, a költségvetés és a zárszámadás készítése ütemezésének a módosítása. A költségvetés, a makrogazdaság rossz helyzetét nagyban az államháztartási reform elmaradására vezethetjük vissza. Ennek megvalósítása a közigazgatás, az egészségügy, az intézményi struktúra, az adóztatás terén nem halasztható. A központi költségvetés által finanszírozott állami feladatok köre nem csökken, a költségvetés érdemi felülvizsgálata nem történik meg, a feladatok és források összehangolását az elmúlt két évben a fûnyíró elv segítségével oldotta meg a kormány.

A költségvetés tervezésében a költségvetési kockázatok súlypontja az összeállítás technikai megvalósításáról egyre inkább a tartalmi hiányosságokra, ezen belül is a fejezeti kezelésû elõirányzatok erõsödõ szerepére, illetve a költségvetésen kívüli finanszírozási megoldásokra, az ahhoz történõ kapcsolódásokra helyezõdik át. A törvényjavaslatok mellé jellemzõen nem készülnek a szabályozás indokoltságát és szükségességét megalapozó, illetve az elvárt hatásokat tükrözõ tanulmányok. Évrõl évre jelentkezõ probléma, hogy az egészségügyi alapot a költségvetésben alultervezik, ezen belül különösen a gyógyszerkasszát. Köztudott a bevételek és a kiadások közötti összhang hiánya, mégsem történik semmi a probléma megoldására.

A helyi önkormányzati feladatok és a rendelkezésre álló források között évek óta fennálló feszültségek oldása nem történik meg a költségvetésben, sõt, ezek egyre növekednek. Az önkormányzatok egyharmada forráshiányos és ez a kör nemhogy csökkenne, hanem egyre inkább bõvül. Az állami támogatások, hozzájárulások, valamint a szja-ból származó önkormányzati bevétel növekménye nem nyújtott fedezetet a kormányprogramból adódó bér- és szociálpolitikai intézkedések körére, az önkormányzatoknál a mûködési kiadások növekednek, a fejlesztési kiadások pedig csökkennek, az eladósodás és a vagyonfelélés erõsödik. Különösen nehéz helyzetet fog ez okozni az európai uniós pályázatok esetében, ahol az önkormányzati önrész szigorúan megkövetelt. Összességében tehát újra kellene gondolni az önkormányzatokról szóló törvényt (Az elnök a csengõ megkocogtatásával jelzi az idõ leteltét.), a feladatmegosztást és a finanszírozást, mert ezen a területen súlyos problémák gyûltek össze.

Tisztelt Ház! A Magyar Demokrata Fórum frakciója nevében köszönetet mondok Kovács Árpád elnök úrnak és kedves munkatársainak elismerésre méltó munkájukért, és csak azt tudom mondani, hogy így, csak így tovább. Az ÁSZ-jelentést, illetve az országgyûlési határozati javaslatot az MDF támogatja és elfogadásra javasolja. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki padsorokban.)