SZÁSZFALVI LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Örülök annak, hogy visszatért államtitkár úr, így ő is hallani fogja gondolataimat.

A KDNP számára rendkívül fontos, az egyházi kiegészítő támogatás ügyében szeretném az álláspontunkat röviden kifejteni. Köztudomású, hogy az egyházi kiegészítő támogatás, az előző évi elszámolása minden évben a záró számadásról szóló törvényben történik meg. Éveken át ez nagyon jól is működött. A tavalyi esztendő volt az első, amikor ez úgy történt meg, hogy óriási viták után az utolsó pillanatban került a törvénybe a végső szám. Az emberi jogi bizottság ülésén meg is kérdeztem a kormány képviselőjétől, hogy vajon a kormány gyakorlatot kíván-e cselekedni ebből. Ő azt felelte, hogy nem, és a kormány az egyházakat megkereste egy új számítási metódussal.

Kedves Államtitkár Úr! Kedves Képviselőtársaim! Az egyházi közoktatási kiegészítő támogatás 2005. évi elszámolása az előterjesztett törvényjavaslatban nem szerepel, ennek az összege a mai napig ismeretlen mindenki számára. Utánakérdeztem az egyházaknál, hogy vajon valóban a kormány megkereste-e az egyházakat ezzel a bizonyos új számítási metódussal, nos, a válasz az, hogy nem. Az egyházakkal semmiféle egyeztetés nem történt, annak dacára, hogy ezt törvény írja elő, és törvény kötelezi a kormányt erre az egyeztetésre. Az 1997. évi CXXIV. törvény 6. §-ának az (5) bekezdése rendelkezik arról, hogy a kiegészítő támogatásra vonatkozó önkormányzati tervezett és tényleges adatok ismeretében az eltérés - az érintett egyházzal történő egyeztetésnek megfelelően - az éves költségvetés végrehajtásáról szóló törvényben előírtak szerint kerül rendezésre. Az Oktatási, illetve a Pénzügyminisztérium is rendelkezik egy számítással, de egyelőre egyetlen számsort sem ismertettek a 2006. szeptember 25-ei szakértői tárgyaláson.

Az egyházak azt kérték a kormánytól, hogy az önkormányzati kiadások adatait szakfeladatokra bontva ismerhessék meg. Hiller miniszter úr ugyanis egy olyan számítási javaslatot adott át június végén a négy történelmi egyház vezetőjének, amelyben a szakfeladatok hiányosan jelennek meg. Azóta persze az idő túllépett a tervezeten, az egyházak azt elutasították. 2005-ben 2004-hez képest az alapnormatívák mintegy 4 százalékkal emelkedtek, a kiegészítő támogatás azonban 133 827 forintról 128 ezer forintra csökkent. Így az egyházak mintegy 2 százalék bevételnövekedést könyvelhettek el, miközben az éves átlagban 10 százalékos kötelező béremelés rájuk nézve is kötelező volt. Ebből tehát az következik, hogy az önkormányzati ráfordításnak 2005-ben jóval nagyobbnak kell lennie, mint ami 2004-ben volt. A 2004. évi kiegészítés 1 milliárd 950 millió forint volt.

Tisztelt Államtitkár Úr! Mit titkolnak, és miért titkolóznak? Ez a kormányzati magatartás igazolja azt a tavalyi évben megfogalmazott álláspontunkat, hogy 2005-ben a kiegészítő támogatás csökkentése politikai lépés volt, amely az egyházi oktatás ellehetetlenítését szolgálta.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Mit jelent mindez? Mit üzen mindez az állampolgároknak? Először is azt, hogy a kormány és a kormánypártok másodosztályú állampolgároknak tekintik az egyházak tagjait, valamint mindazon magyar adófizető polgárokat, akik igénybe veszik az egyházi fenntartású, de közszolgáltatásokat ellátó oktatási és egyéb intézményeket. Azt is jelenti ez a hazug magatartás, hogy még a saját dokumentumaikat, saját álláspontjukat sem tartják be a kormánypártok, illetve maga a kormány. Csak röviden hadd idézzem ide a kormányprogram vonatkozó szövegét: "A köztársaság kormánya számít az egyházak erkölcsi nevelő, kulturális, oktatási és szociális tevékenységére." Majd így folytatja: "Támogatja az egyházak részvételét az állam kötelező feladatainak ellátásában." Hogyan, tisztelt kormány? Hogyan, tisztelt államtitkár úr? Hogyan, amikor a zárszámadásról szóló törvényben még mindig sehol nincs egyetlen szám sem az egyházi közoktatási kiegészítő támogatás ügyében?

Azt halljuk, hogy valamiféle új módszert, új számítási metódust szeretnének kidolgozni, miközben már egy elmúlt évet kell, kellene lezárni, tisztességesen elszámolni, és utána lehet beszélgetni, vagy lehet vitatkozni arról, hogy esetleg a jövőben, az előttünk álló időszakban milyen új, közösen elfogadott elvek mentén számítsák, számítsuk ki a kiegészítő támogatásra vonatkozó összegeket.

Tisztelt Államtitkár Úr! Kedves Képviselőtársaim! Egy ilyen hatalmas, rengeteg adatot tartalmazó előterjesztésben nem csak a számok mondanak sokat. Azt gondolom, ugyanolyan sokat mondó az a tény is, hogy néhány fontos szám viszont hiányzik belőle: az ezeréves magyar egyházi oktatási intézményrendszert érintő néhány apró, de nagyon fontos szám. Ez pedig azt jelenti, hogy a kormány kiszámíthatatlan, a kormány megbízhatatlan, a kormány még a saját ígéreteit sem tartja be, a kormány nem tartja meg a szavát, tehát nem lehet rá építeni, nem lehet adni a szavára. Azaz, nem becsüli meg a közös értékeinket, hagyományainkat, nem becsüli meg az ezeréves egyházi intézményrendszer munkáját, áldozatos tevékenységét, amelyet már eddig letett a nemzet asztalára, és amelyet továbbra is szeretne letenni a nemzet asztalára.

Mindezek okán és mindezekből következően a Kereszténydemokrata Néppárt nem tudja elfogadni a zárszámadásról szóló törvényt, nem tudja támogatni, ugyanakkor szeretnénk ösztönözni a kormányt, tisztelt államtitkár urat is, hogy minél hamarabb ezt a bizonyos nagyon fontos számot szeretnénk látni. És azt szeretnénk látni, hogy ne legyen gyakorlat abból, amit a tavalyi esztendőben megkezdtek, hogy a pénzről vitázzunk, holott objektív számok vannak, hanem inkább arról kellene beszélgetnünk, hogyan lehet kormányzatnak és egyházaknak, egyházaknak és kormányzatnak együtt, közösen a nemzetért, a közjóért tenni, cselekedni az oktatási intézményrendszeren keresztül is és természetesen minden intézményrendszeren keresztül, ami a közszolgáltatásokat, a közjót érinti.

Köszönöm szépen figyelmüket. (Taps az ellenzéki padsorokban.)