SZÁSZFALVI LÁSZLÓ, az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság alelnöke, a bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottsága a 2006. esztendő november 28-ai és december 4-ei ülésein kijelölt bizottságként a népi kezdeményezést megvitatta, és annak parlamenti vitájához egyébként írásbeli ajánlást is benyújtott.

A bizottságunk meghallgatta Muity Mihály urat, a népi kezdeményezés elindítóját, aki ötödmagával vett részt a bizottsági ülésen. Véleményük szerint a Magyar Köztársaság területén élő bunyevácok önálló nemzeti létének elismerése ügyében hiányos történelmi kép alakult ki az MTA 2006. április 11-én kiadott állásfoglalása után. Megítélésük szerint a bunyevácság nemzeti és etnikai önállósága minden ellenkező állítás dacára is fennáll, még a többi, velük elkeveredő délszláv nép, így a bosnyákok, sokácok, rácok, szerbek és mások viszonylatában is.

A hozzászólók és a részükről írásban beadott dokumentumok arra is hivatkoznak, hogy a nemzetközi jogban nem létezik egy egységes, kötelező érvényű meghatározás a nemzeti kisebbség fogalmára. Az előterjesztő szerint a definíciók és rendelkezések nemzeti kisebbség fogalmát objektív és szubjektív körülmények segítségével határozzák meg, melyeknek együttesen kell eleget tenni ahhoz, hogy az állampolgárok egy csoportját nemzeti kisebbségnek tekintsük.

A bizottság a kezdeményezőkön túl természetesen meghallgatta a kormány képviselőjét is. A kormány képviseletében dr. Hornungné Rauh Editet, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium szakállamtitkárát hallgathattuk meg, aki nem támogatta a népi kezdeményezést. Alapvetően a Tudományos Akadémia véleményére alapozva kijelentette, hogy nem támogatható a bunyevác népcsoport önálló nemzeti kisebbségként történő elismerése, mivel a bunyevác népcsoport egyike a magyarországi horvát nemzeti kisebbséget alkotó több, egymástól regionálisan is elkülöníthető népcsoportnak.

A bizottság meghallgatta még az Országos Választási Bizottság képviseletében jelen lévő dr. Halmai Gábor elnökhelyettes urat is. Az OVB képviselője az írásos vélemény ismertetése mellett a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény legutóbbi módosításának kétféle értelmezhetőségére hívta fel a figyelmet. Elmondta, hogy a MTA negatív véleménye elkészült már az OVB döntése előtt, és az OVB nem végezte el az Országgyűlés szuverenitásának maximális tiszteletben tartása végett a Magyar Tudományos Akadémia döntésének értelmezését.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy az Országgyűlés szuverenitásának e szélesebb értelmezése mellett elvész a jogorvoslati lehetőség.

Megjegyzem egyébként, a Magyar Tudományos Akadémia a vitában nem képviseltette magát, a módosított kisebbségi törvény értelmében véleménye az Országos Választási Bizottság határozatának mellékletét képezi, mivel kötelezően kikérendő vélemény. Egyébként természetesen a bizottságunk minden tagja megkapta ezt az írásos véleményt.

Dr. Kaltenbach Jenő, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa a bizottság tagjainak rendelkezésére bocsátotta az esélyegyenlőségi szakállamtitkárhoz címzett levelét, melyben kifejtette, hogy hatáskör hiányában nem lát lehetőséget arra, hogy állásfoglalásával, véleményével befolyásolja az Országgyűlés döntését. "A kisebbségi törvény 61. § (2) bekezdése csupán a Magyar Tudományos Akadémia elnökét ruházza fel véleményezési joggal, azonban a Magyar Tudományos Akadémia elnökének állásfoglalása nem bír kötelező erővel az önálló kisebbségi identitás kérdésében kizárólagos döntési kompetenciával rendelkező Országgyűlésre nézve." - volt Kaltenbach Jenő országgyűlési biztos úr véleménye.

A biztos úr arra is felhívta a figyelmet, hogy a nemzeti önrendelkezés jogon kívüli fogalom, csak a tudomány alapján nem megválaszolható. Megítélése szerint a kérdés nem, illetve nemcsak tudományos és szakmai kérdés, hanem politikai kérdés is legalább részben, amelyben vagyoni és politikai szempontokat is kell mérlegelni annak érdekében, hogy az Országgyűlés felelős döntést alkothasson arról, hogy egy új kisebbséget a törvény hatálya alá kíván-e vonni.

A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal képviseletében dr. Ispánovity Márton főosztályvezető úr, bunyevác származású horvát referens nyilatkozott, aki nem támogatta a kezdeményezést. A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal véleménye szerint a bunyevácok a horvát közösséghez tartoznak. Ezt mutatja a legutóbbi kisebbségi választások eredménye is.

Az országos kisebbségi önkormányzatok elnökei is meghívást kaptak az ülésre, akik közül az Országos Horvát Önkormányzat elnöke szólalt meg, aki magát szintén bunyevác származásúnak vallotta. Dr. Karagics Mihály elnök úr elmondta, hogy a kérdésben állást foglalt az Országos Horvát Önkormányzat Közgyűlése is, amely majdnem egyhangú határozattal úgy döntött, hogy a bunyevácok a horvát nemzeti kisebbséghez tartoznak, és nem támogatják az országos népi kezdeményezés elfogadását.

Tisztelt Országgyűlés! A bizottsági vitában több oldalról is tudományos, nyelvi, kulturális, antropológiai megvitatásra került a népi kezdeményezés, de leginkább a hatályos kisebbségi törvény szempontjából. A vitában sok szó esett az önazonosság, a szabad identitásválasztás és a kultúra, illetve a nyelv kérdéseiről is. A bizottság döntése kialakításakor ezúttal nehezebb helyzetbe került, mint a hunok országos népi kezdeményezésének megítélése alkalmával.

A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény három fontos kritériumot fogalmaz meg a törvény hatálya alá tartozás feltételéül, úgymint a közös nyelv, kultúra és identitás fogalmát. A bizottságnak döntése kialakításakor e három identitási pont meglétét kellett vizsgálnia, illetve mérlegelnie. A bizottság tehát szeretné leszögezni itt és most is, hogy a bizottság döntése, bár kétségtelenül politikai elemeket is hordoz, nem tekinthető értékítéletnek. A bizottság tiszteletben tartja a bunyevácok érzelmi kötődését és identitástudatát, és elismeréssel adózik annak az aktivitásnak, melyet az aláírásgyűjtés kapcsán a beadványtevők kifejtettek. A bizottsági döntés meghozatalakor a bizottság tehát nem erről kívánt véleményt alkotni, hanem a Magyar Tudományos Akadémia elnökének állásfoglalása alapján a kétharmados kisebbségi törvény kritériumainak való megfelelésről volt köteles dönteni.

Tájékoztatom tehát az Országgyűlést, hogy a bizottság a benyújtott háttéranyagok, az elhangzott vélemények és elsősorban a kormány, illetve a Magyar Tudományos Akadémia véleménye alapján 1 igen, 13 nem és 5 tartózkodó szavazattal úgy határozott, hogy nem támogatja a népi kezdeményezést. A bizottság tehát osztja a kormány és a Magyar Tudományos Akadémia véleményét, amely szerint a Magyarországon élő bunyevác közösség nem felel meg mindenben a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény 1. § (2) bekezdésében előírt feltételeknek, így nem indokolt jelen esetben a kétharmados kisebbségi törvény módosítása sem.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az ellenzéki oldalon.)