A felszólalás szövege:

SZÁSZFALVI LÁSZLÓ, az MDF képviselõcsoportja részérõl: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyûlés! Tisztelt Biztos Urak és kedves Munkatársaik! Tisztelt Államtitkár Úr! Képviselõtársaim! Elöljáróban annyit szeretnék elmondani, hogy a Magyar Demokrata Fórum örömmel fogadta az ombudsman úr beszámolóját, és támogatjuk annak az elfogadását is.

Rögtön a beszámoló elején az ombudsman úr utalást tesz arra, hogy a panaszok száma 40 százalékkal emelkedett, és ezt részben azzal magyarázza és indokolja a beszámoló, hogy nagymértékben amiatt változott ez, hogy a központi közigazgatástól véleményezésre eljuttatott jogszabálytervezetek számában ugrásszerû változás állt be, ami szerintem pozitív dolognak tûnik, legalábbis elsõ olvasatban. Viszont ombudsman úr bevezetõjének az utolsó mondatai bizonyos szempontból pedig pontosan arra utalnak, hogy sajnos nem olyan módon jönnek - legalábbis tartalmát tekintve - a visszajelzések, és a fogadtatás nem olyan a közigazgatás, az államigazgatás részérõl, ami elvárható lenne. Majd erre is szeretnék néhány mondattal kitérni. Tehát úgy tûnik, hogy picit ellentmondásos ez az emelkedés, illetve számszerûségét tekintve valóban kézzelfogható és megtapasztalható, ugyanakkor jó lenne, ha a visszajelzések és a reflexiók tartalmát tekintve is ilyen pozitív elmozdulás lenne tapasztalható.

A beszámoló tájékoztatása szerint az elmúlt esztendõ egyik legfontosabb eseménye volt, amely meghatározta az ombudsman úr és munkatársai tevékenységét, hogy az ECRI, az Európa Tanács Rasszizmus és Intolerancia Elleni Bizottsága megkezdte a tagállamokról készülõ országjelentéseknek a harmadik fordulóját, illetve annak az elõkészítési munkáját, amely két fontos területre irányította rá a figyelmet. Egyrészt a bizottság kérése, hogy a kisebbségi önkormányzati rendszer mûködését kísérje figyelemmel az ombudsman, másrészt pedig a hiányosságok megszüntetésére szülessenek válaszok, történjenek lépések, egyrészt a legitimációs problémákra, másrészt a finanszírozási hiányok tekintetében, harmadrészt pedig a kisebbségi és települési önkormányzatok viszonyának a rendezése tekintetében.

Nagyon fontosnak tartottam azt a jelzését ombudsman úrnak ebben a beszámolóban, amelyben arra hívta fel a figyelmünket, hogy figyelembe veendõ ugyanakkor az ECRI-nek egy másik elvárása is - ami szerintem legalább ennyire fontos, mint a most készülõ harmadik jelentés -, tudniillik a kisebbségekre vonatkozó azon elvárás, amely a kisebbségek nyelvi, kulturális autonómiájának, nyelvhasználatának és médiájának az erõsítését szorgalmazza. Azt gondolom, hogy erre az elvárásra vagy elvárásrendszerre is legalább ugyanolyan hangsúllyal kellene Magyarországnak, illetve az Országgyûlésnek, az államigazgatásnak reflektálnia és válaszolnia.

A beszámoló nagyon fontos és tartalmas része, ami a kisebbségi joganyag átfogó módosítása érdekében tett lépésekrõl számol be, illetve tájékoztat bennünket. Nem szeretnék hosszasan errõl beszélni, de mégis fontosnak tartom, hiszen az elmúlt esztendõ egyik legfontosabb mozgása vagy folyamata volt, illetve tulajdonképpen ennek az esztendõnek is az egyik legfontosabb feladata a kisebbségi törvénycsomag elfogadása.

Szeretném jelezni itt is, mint ahogy máshol már többször elmondtuk, a Magyar Demokrata Fórum rendkívül fontosnak tartja azt, hogy ebben az esztendõben kerüljön pont ennek a végére. Annak ellenére, hogy természetesen sajnos látjuk azt is, hogy nem minden úgy történik, ahogyan szeretnénk - az ombudsman úr is jelzi ezt a beszámolójában -; úgy tûnik, hogy valószínûleg fizikailag sem lesz lehetõség arra, hogy teljes mértékben tökéletes törvényalkotás szülessen. De mégis nagyon fontosnak tartjuk ezt, hiszen nyakunkon a következõ választás, és nagyon fontos lenne, hogy a következõ kisebbségi önkormányzati választás már tisztázottabb körülmények között mehessen végbe. Ez vezérelt bennünket akkor is, amikor a magunk, illetve Láyer József képviselõtársunk javaslatára az emberi jogi bizottság azt a bizonyos országgyûlési határozati javaslatot benyújtotta a Ház elé, amelyet sikerült elfogadnunk. Sõt, annak is külön örülök, hogy határidõvel sikerült ezt elfogadtatni az Országgyûlésben, mert ez valóban legalább mindannyiunk számára adott egyfajta korlátot, még ha a kormány ezt nem is tudta teljes mértékben megvalósítani.

A kisebbségi törvény módosításával kapcsolatosan csak utalásszerûen szeretném jelezni, rendkívül fontosnak tartjuk, hogy a hatáskörök és a kompetenciák pontosításra kerüljenek, és tisztázó folyamat menjen végbe. A Magyar Demokrata Fórumnak az az álláspontja, hogy minél erõsebb hatáskört adunk a kisebbségi önkormányzatoknak, annál szigorúbb választási rendszert kell alkalmaznunk. Én azt hiszem, ha ezt az elvet meg tudjuk valósítani, és egyetértünk azzal, hogy minél nagyobb, minél erõsebb feladat- és hatáskörrel rendelkezzenek a kisebbségi önkormányzatok, ugyanakkor megítélésünk szerint ennek van egy olyan konzekvenciája, hogy akkor valóban a lehetõ legszigorúbb választási rendszert alkalmazzuk - majd még erre is ki fogok térni néhány gondolat erejéig.

A beszámoló figyelmeztetõ gondolata az, amelyik a területi szintre, a középszintre vonatkozik, és ezzel is egyetértünk, tudniillik azzal az ombudsmani észrevétellel, hogy l'art pour l'art nem kell területi szintet létrehozni. Bár ezt nem mondja így ki a beszámoló, azt azonban igen, hogy csak akkor van értelme a területi szint létrehozásának, ha ahhoz hozzáteszünk, hozzákötünk konkrét feladat- és hatásköröket. Tehát csak azért, mert a települési önkormányzati rendszerben van középszint, csak azért kisebbségi középszintet létrehozni, azt gondolom, valóban csak egy l'art pour l'art mozzanat lenne. Viszont ha ehhez tudunk és kell is konkrét feladat- és hatáskört rendelni, biztosítani, akkor lesz értelme és tartalma is ennek a szélesítési folyamatnak, tehát a kisebbségi önkormányzati rendszer izmosításának.

Szerintünk nagyon fontos feladat lenne a törvénymódosítás során, ami jelen pillanatban még nincs benne a törvényjavaslatban, hogy a kisebbséghez tartozó személy pontos definiálását meg kellene tennünk, mert jelen pillanatban ez még hiányzik megítélésünk szerint.

Ugyancsak nagyon lényeges terület, amit a kisebbségi törvény általános vitájában vezérszónokként szintén elmondtam, hogyha már hozzányúlunk a kisebbségi törvényhez, ennek az egyik legfontosabb területe az anyanyelv és az anyanyelvi kultúra kérdésköre. Megítélésünk szerint ez a törvénycsomag a jelen állapotában tulajdonképpen periférikusan foglalkozik ezzel a kérdéssel, márpedig megítélésünk szerint a kisebbségi identitás megõrzésének, a kisebbségi önkormányzati rendszer megerõsödésének az egyik legfontosabb kulcskérdése az anyanyelv és az anyanyelvi kultúra megerõsödése, amire még szintén vissza fogok utalni a megyei vizsgálatok során a beszámolóban leszûrt tapasztalatok kapcsán. Ehhez is szeretnénk kérni az ombudsman úr további segítségét is, hogy a törvénymódosítás kapcsán valóban méltó módon kerüljön a helyére az anyanyelv és az anyanyelvi kultúra kérdése.

Javasoltuk, és az elmúlt idõszakban az általános vitát követõen azért, hogy a választási kampányba ne kerüljön bele a kisebbségi törvénycsomag módosítása, lekerült a napirendrõl a törvény további tárgyalása, ugyanakkor itt is szeretnénk felhívni a figyelmet arra, azt nem mondtuk, hogy az egyeztetések is le legyenek állítva. Nem tudom, hogy a kormányzat folytatja-e a további egyeztetéseket, de elég nagy csendet érzékelünk. Mindenesetre nagyon fontos lenne, hogy azt az idõt, amit tulajdonképpen adtunk magunknak, egymásnak és a kormányzatnak is, a kormányzat ügyesen és bölcsen használja már fel, mert esetleg megint az lesz, hogy szeptemberben szeretnénk folytatni a törvény vitáját, és tulajdonképpen ugyanott leszünk, ahol most vagyunk, vagy ahol abbahagytuk a törvényjavaslat vitáját.

Sajnos két nagy hiány kíséri a beterjesztett törvénycsomagot, egyébként errõl a beszámoló szintén említést tesz. Az egyik, hogy egyrészt szó sincs a kisebbségek parlamenti képviseletérõl. Szerintünk fontos lett volna a kisebbségi törvény módosításával párhuzamosan a kisebbségek parlamenti képviseletérõl is beszélni érdemben - sajnos errõl nincsen szó. Másrészt a kormányzat a kisebbségi törvénycsomag mellett nem gondolkodik párhuzamosan a kisebbségi önkormányzati rendszer finanszírozási reformjáról. Megítélésünk szerint hiába módosítjuk a törvényt, ha a finanszírozást nem fogjuk módosítani, akkor annak tulajdonképpen nem lesz érzékelhetõ következménye.

Itt talán még egy mondatot, ami szintén kapcsolódik a kisebbségi törvénymódosításhoz: a regisztráció kérdése. Ebbe nem nagyon szeretnék belemenni, mert többen szóltak már róla, és elég sokszor beszéltünk róla. Mindenesetre a Magyar Demokrata Fórum örülne annak, ha választójogi tekintetben regisztráció nélkül lehetne megoldani azt a bizonyos szigorítást, de amennyiben nem sikerül más modellt vagy megoldást találni, akkor magunk tudjuk támogatni a választói névjegyzék bevezetését.

Nagyon megy az idõ, sajnos nagyon kevés ez a 15 perc ilyen nagy területekre, de annyit szeretnék most már slágvortokban mondani, nagyon örülünk annak, hogy a 2002. évi baranyai és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei átfogó vizsgálat után Gyõr-Moson-Sopron megyében szintén egy ilyen átfogó vizsgálatra került sor, amelynek a célja a kisebbségi jogok érvényesülése, illetve a kisebbségi önkormányzatok mûködésének, tevékenységének tapasztalatai. Hat alkalommal, három helyszínen, tizenegy kisebbségi önkormányzat mûködését és nyolc nemzetiségi oktatási-nevelési intézmény tevékenységét vizsgálta meg az ombudsman úr. Többek között a kisebbségi önkormányzatok mûködési feltételeirõl folyt ez a vizsgálat, ami, azt gondolom, eléggé ellentmondásos tapasztalatokat mutat a beszámoló fényében. Nagyon sok pozitív példát lehet látni, de azt gondolom, hogy elég sok a hiány. Annak ellenére, hogy azt gondolnánk, az ország nyugati csücskében kicsit jobb a helyzet, mint mondjuk, az ország másik végén, de azt gondolom, a helyiséghasználat tekintetében, az állami és önkormányzati támogatások tekintetében, a pályázati és egyéb támogatások tekintetében valóban elég ellentmondásos a helyzet.

Nyilvánvaló ebbõl a vizsgálatból, hogy a nemzetiségi önkormányzatoknak egészen más a kötelezõ, illetve a vállalt feladatuk, mint a cigány kisebbségi önkormányzatoknak. Nyilván az idõ is alakította és formálta ezeket a feladat- és hatásköröket. És nyilván az oktatás területén, a munkavállalás területén, a szociális kérdések területén sokkal nagyobb a cigány kisebbségi önkormányzatok feladata és a kereszt is a vállukon, ha lehet így fogalmazni, mint a nemzetiségi önkormányzatoknak.

Fontos számomra az anyanyelvhasználat vonatkozásában az ombudsmani beszámoló megállapítása, és itt utalnék vissza az elõbb mondottakra. Azt hiszem, szó szerint idézem: ?Óriási a kisebbségi nyelvvesztés, az asszimiliáció, magyarul folynak általában a kisebbségi testületi ülések.ö Én azt gondolom, ha már túl leszünk a kisebbségi törvénycsomag vitáján belül a regisztráció vagy a választói névjegyzék kérdésén, utána szerintem ez kell legyen a második legfontosabb kérdés, amirõl komoly és mély vitát fogunk nyitni. Mert ahogy többször jeleztük, mi ezt a Magyar Demokrata Fórum részérõl rendkívül fontosnak tartjuk, és úgy tûnik, hogy a konkrét ombudsmani vizsgálatok is ezt a tapasztalatot húzzák alá és bizonyítják.

Tehát óriási feladatok állnak elõttünk, hogyha komolyan gondoljuk a nemzetiségi és etnikai kisebbségek és kisebbségi önkormányzatok jövõjét.

Sajnos, most ki kell hagynom jó néhány részt, amirõl szerettem volna még beszélni, de még az egyenlõ bánásmódról szóló törvénnyel kapcsolatosan hadd tegyek néhány megjegyzést. A beszámoló szó szerint ezt mondja: ?az európai sztenderdnek csak nagyjából felel meg az elfogadott törvényö, az esélyegyenlõségi törvény, ami nagy vitát váltott ki. Mi magunk is vitattuk több részletét, többek között pontosan azt, amelyet ombudsman úr a beszámolóban szintén vitat, sõt azt gondolom, hogy eléggé erõteljesen kifogásol, hogy tudniillik egy olyan hivatal jön létre 2005. január 1-jei hatállyal, amelynek egyébként az elõkészítése már folyamatban van, amely igazából véve nem lesz független intézmény.

Azt gondolom, hogy ez az ombudsmani észrevétel nagyon fontos. Most még valóban van idõ arra, hogy ezt megváltoztassuk, és a hatáskört telepítsük vissza az ombudsmani hivatalhoz. Azt gondolom, hogy ez egy fontos feladat még elõttünk, és valóban ennek meg kell tudnunk felelni.

Tisztelt Képviselõtársaim! Tisztelt Ombudsman Úr! Szeretném megköszönni az ombudsman úrnak, munkatársainak az elõzõ évi tevékenységét, bennünket noszogató, sokszor sziszifuszinak tûnõ munkálkodását, talán mégiscsak van valami látszatja azért évrõl évre ennek a munkának. Elfogadásra ajánljuk a beszámolót, és támogatjuk az országgyûlési határozati javaslatot.

Egy mondatot hadd idézzek a beszámolóból: ?Látva a nemzeti és etnikai kisebbségek tagjainak és közösségeinek helyi elismertségét és megbecsülését, a többség tevékeny részvételét a kisebbségi érdekek és értékek megvalósulásáért, bizonyítottnak látjuk, hogy a magyar kisebbségi önkormányzati rendszer mûködik, fejlõdik, a hozzá fûzött reményeink nem csupán illúziók.ö Azt szoktam mondani, hogy néha a pozitívumokról is beszéljünk, ne csak a negatívumokról, de azt hiszem, hogy a kettõ együtt adja a valóságot.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps.)