Szászfalvi László

"a rosszak a jókból élnek. A legnagyobb vereség a világon megszokni a rosszat." /Ravasz László/

1961. január 11-én születtem Makón. Feleségem református segédlelkész. Három gyermekünk született: Bence, Boglárka és Lenke. 1979-ben a Debreceni Református Kollégium Gimnáziumában érettségiztem. 1986-ban a Budapesti Református Teológiai Akadémián végeztem. A teológia elvégzése után Somogy megyében, Csurgón nyílt lehetőségem arra, hogy református lelkészi szolgálatot végezzek az ottani gyülekezet körében.

Országgyűlési képviselőség:

Az 1998-as országgyűlési választásokon MDF-Fidesz közös jelöltként szereztem mandátumot a Somogy 5. számú választókerületben.

1998-2002-ben frakcióvezető-helyettes voltam, illetve az Önkormányzati bizottság és a Társadalmi szervezetek bizottságának tagja.

2002. áprilisban megvédtem egyéni mandátumomat választókerületemben. Ebben a ciklusban az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságának elnökeként tevékenykedtem.

2003. január 17-én a Keresztény Demokrata Fórum elnökévé választottak.

2006 májusában Fidesz-KDNP közös jelöltjeként ismét megvédtem egyéni mandátumomat választókerületben. 2006. május 30-tól a KDNP frakciójának tagjaként az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának alelnökeként segítem a bizottság munkáját.

2010. április 11-én a választások első fordulójában 60,89%-os eredménnyel, negyedik alkalommal szereztem képviselői mandátumot Somogy megye 5. számú választókörzetében.

Államtitkári kinevezés:

A második Orbán-kormány megalakulását követően, 2010. június 2-án Sólyom László akkori államfő kinevezett a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkárának. Feladatom az egyházügyi, nemzetiségi és civil kapcsolatokért való felelősségvállalás volt.

A második Orbán-kormány megalakulását követően, 2010. június 2-án Sólyom László akkori államfő kinevezett a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkárának. Feladatom az egyházügyi, nemzetiségi és civil kapcsolatokért való felelősségvállalás volt.

Közel húsz polgármesteri és több mint tizenkét év országgyűlési képviselői tapasztalattal a hátam mögött megtisztelőnek és felemelőnek éreztem az államtitkári felkérésemet, amelyre egy elhivatott, keresztény politikus – már csak az ország megtépázott lelki állapotát szem előtt tartva is – csak igent mondhatott.

A megbízatást egy fontos szolgálatnak tekintettem, amely szerves része hazánk testi-lelki megújulásának. Több mint huszonöt éve szolgálok református lelkészként egy somogyi kisvárosban és környező falvaiban, így tisztában voltam az egyházak életével, kihívásaival, a kis és hátrányos helyzetben lévő gyülekezetek problémáival, az egyház és állam viszonyával. Tudtam mire vállalkozom.

Szívből örülök, hogy államtitkárságom alatt mindhárom általam felügyelt területen – egyházi, nemzetiségi és civil kapcsolatok – alapjaiban teremtettünk új jogi és finanszírozási normákat. E három új törvény segítségével áttörhetetlennek hitt falakat bontottunk le. Az új egyházi törvény kiküszöbölte azokat a „bizniszegyházakat”, amelyek csak adóelkerülés miatt jöttek létre. Az új civil törvény az üzleti célból létrejött „civil vállalkozásokat” szünteti meg, vagy irányítja a helyes útra. A nemzetiségi törvény új lehetőségeket biztosít a hazánkban élő nemzetiségeknek.

Számos egyházi, nemzetiségi és civil közösséggel sikerült sokszor napi szintű együttműködést kialakítani, a közjó elmozdítása, a nemzet lelki, szellemi, kulturális és gazdasági megújítása érdekében. A külhoni magyar egyházakkal és civil szervezetekkel közösen sikerült a Nemzeti Együttműködés Rendszerét valóságos tartalommal megtölteni.

Miniszteri biztosi kinevezés:

2012. nyarán, Balog Zoltán miniszter úr úgy látta, hogy arra a közösségépítő és kapcsolatteremtő fókuszra, melyekre eddig államtitkárként is építettem politikámat egy másik területen van nagyobb szükség, ez pedig az emberi erőforrásokat érintő területen a támogatáspolitikai döntések hatékony lebonyolítása az ember, a közösség központban állításával és ezen céllal arra kért, hogy az EMMI támogatáskezelőjét felügyelő miniszteri biztosként folytassam. Az elmúlt években is nagyon keményen küzdöttem kollégáimmal, hogy lebontsuk a bürokrácia akadályait, hisz a támogatási döntések célja nem az aktacsomók növelése, hanem, hogy az a társadalmi cél megvalósuljon, mely a döntéshozó szándékában áll.

Miniszteri biztosként a tevékenységem az alábbi feladatokra terjed ki: az EMMI támogatáskezelő szervezetének további fejlesztésére, a támogatásközvetítői rendszer kidolgozásában való részvételére, és ezzel összefüggésben egyes források ágazatközi koordinációjára, az EMMI költségvetési forrású támogatáskezelési rendszerének stratégiai irányítására, ezzel összefüggésben a jogalkotási feladatok előkészítésének koordinálására, az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő (a továbbiakban: EMET) további fejlesztésére, a költségvetési forrású támogatásközvetítés EMMI-t érintő működési szabályainak kidolgozásában való részvételre, a szükséges szervezeti keretekre irányuló javaslatok előkészítésére, az EMET további humán és dologi erőforrás fejlesztés  megteremtésének és kialakításának ágazatközi koordinációjára, az EMET regionális szintű dekoncentrálásának koordinálására, az EMMI képviseletére, más tárcáknál rendelkezésre álló civil és nemzetiségi támogatási források ágazatközi felhasználásának szakmai összehangolására.

Az EMET az EMMI támogatáskezelő szervezete, amelynek stratégiai célja ellátni a miniszter által megjelölt, vagy jogszabály alapján kijelölt fejezeti kezelésű előirányzatok, normatív hozzájárulások, ösztöndíjak, pénzbeli ellátások és egyéb támogatások, programok pályázati, illetve más úton történő felhasználásának előkészítésével, lebonyolításával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat, valamint – szükség szerint – közreműködni az európai uniós forrásból támogatott fejlesztések tervezésében, előkészítésében, megvalósításában, elszámolásában és lezárásában.

Az EMET megalakulásával a kedvezményezettek irányában egy olyan pályázati rendszert és egy olyan forrás kihelyezési struktúrát, technológiát hoztunk létre, amely átlátható, kiszámítható, ami a lehető legkevesebb adminisztrációt bonyolít.

Az EMET felöleli az oktatástól a társadalmi felzárkózásig, a nemzetiségi, egyházi, civil forrásokon át, a Nemzeti Együttműködési Alapig terjedő támogatáskezelést, valamint a támogatáskezelő látja el többek között a TÁMOP Gyerekesély programjának vezetését is, amellyel 21 kistérségben közel négyezer hátrányos helyzetű gyermek esélykiegyenlítését segíti elő. Az intézmény tavaly mintegy 16 milliárd forintnyi forrást juttatott el pályázati úton az oktatás, a szociális, a civil, az egyházi és a kisebbségi integráció területeire.

Stratégiai Alapvetés (EMMI)

Szükség van az EMMI egységes támogatáspolitikájának kidolgozására, a különböző pályázati rendszerek EMMI-n belüli összehangolására. A támogatáskezelés minisztériumon belüli és kívüli működésének részletes szabályozására, a stratégiai támogatások hatékonyságának és eredményességének fokozására, a támogatáskezelés nemzetközi szintű kapcsolatrendszerének fejlesztésére, a feladatokhoz kapcsolódó felmérések, konzultációk, rendezvények intenzívebb kezdeményezésére és szervezésére. Ennek eredményként kollégáimmal elkészítettünk egy anyagot, STRATÉGIAIALAPVETÉS az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatáskezelő rendszerének továbbfejlesztésére, különös tekintettel az egységes támogatáskezelő jövőbeni szerepére címmel.

A stratégiai alapvetés a támogatáskezelésért és ágazati koordinációért felelős miniszteri biztos hatáskörével összefüggésben rövid áttekintés nyújtott arról, hogy hol tartunk jelenleg az EMMI támogatáskezelő rendszerének átalakításában, és végül, hogy milyen irányban lenne célszerű folytatni a háttérintézményi rendszer átalakítását, különös tekintettel a 2014-2020 közötti európai uniós programok lebonyolítását támogató intézményrendszert érintő kormányzati döntésekre.

Új választókerületi rendszer:

2012. május elején Miniszterelnök úr Somogy megye 2. számú választókerületének (az alábbi térképen piros színnel jelölve) elnökévé nevezett ki. Ez a megbízatás új motivációt, feladatokat jelent számomra, amelynek – mint eddigi politikai munkám során minden tisztségben - igyekszem maradéktalanul megfelelni. A somogyi emberek mindig különösen is fontosak voltak számomra, s ahogy eddig is, ezután is hűséggel kívánom szolgálni őket.

A választókerületi tanács döntésének értelmében a magyar parlament 200 fősre mérsékelte az Országgyűlési képviselők számát, ezzel jelezve, hogy a spórolást a politikai szféra önmagán kezdi. Ezáltal Somogy megyében is 80 ezres lélekszámú választókerületekre kellett osztani. Somogy megye 2. választókörzetében is 4 mikrokörzet került egy helyre, a barcsi, a nagyatádi, a csurgói és a kadarkúti, ez a választókerületi rendszer mindennapjainkat nem fogja befolyásolni, hiszen a 4 külön járás területét fogja képezni ez a 4 térség, és településszerkezetileg is önálló egységet jelent.

Viszont az országos politika esetén felértékelődik az együttműködésünk, hisz 2014-től főállású országgyűlési képviselők lesznek a magyar parlamentben, akik feladata, hogy az adott országgyűlési körzetet alkotó térségek érdekeit képviseljék a budapesti politika és kormányzat szintjén.

Úgy gondolom ez az érdekérvényesítő feladatkör fel fog értékelődni a parlamenti képviselők számának csökkenésével, és itt van nagy jelentősége, annak, hogy a következő években egymás autonómiájának tiszteletben tartásával, hogy tudunk egy közös értékrend mentén mozgó csapattá válni Somogyország érdekében.

Fontosnak tartom, hogy pontos képet adjak választókerületem jelenlegi helyzetéről, mind szociológiai, mind pedig gazdasági téren.

Sajnos az aprófalvas települések sajátossága, hogy a lakosság elöregszik, mivel a fiatalság helyben nem talál munkalehetőséget, szórakozási illetve tovább tanulási lehetőséget. A tovább tanuló fiatalok tanulmányaik végeztével már nem térnek vissza lakóhelyükre, mivel nincs képzettségüknek megfelelő munkahely. Minimális az a létszám, amit a helyi ipar foglalkoztatni tud. Nagyon sokan külföldön vállalnak munkát. Ezért a települések elnéptelenednek, helyüket a betelepített cigány kisebbség foglalja el (pl.: Istvándi).

  • A nyugdíjas szervezetek a lakosság önszervezése folyamán jöttek létre, akik meghatározóak a településeik életében (kulturális rendezvények szervezése, stb.).
  • Német nemzetiségi kisebbségi önkormányzatok (Szulok, Homokszentgyörgy)
  • Horváth nemzetiségi kisebbségi önkormányzatok (Lakócsa, Potony, Drávatamási, Tótújfalu)
  • Jelentős létszámú Cigány kisebbségi önkormányzatok jelenléte (Csurgó, Barcs Babócsa, Nagyatád)

A Nemzetiségi Civil Törvény megalkotása után, nagyon sok kisebb településen is alakult Cigány kisebbségi Önkormányzat.

Választókörzetünkben nem számottevő a lakótelepek száma. Nagyatád és Barcs városokba beszélhetünk kisebb létszámú lakótelepi közösségről a lakosság 15%-a. Nagyatádon a volt honvédségi lakótelep. Barcson a betelepült lakosságnak építette a várost, a 70-es években a lakótelepet.

Somogy 2-es választókörzetünk Magyarország halmozottan hátrányos helyzetű térségei közé tartozik, amit sok apró település alkot. Ezeken a településeken 14-25%-os a munkanélküliség. A lakosság túlnyomó többségét a cigány kisebbség alkotja. Van olyan település, ahol számarányuk eléri a 100%-ot. A VK. nagyobb településein található vállalatok biztosítják a legtöbb munkahelyet. Ahol nincsenek vállalkozások ott az Önkormányzatok a fő munkáltató. Ezeken a településeken az Önkormányzat által foglalkoztatottak többsége iskolázatlan. Ezeket az embereket korábban az építő iparban dolgoztak, de mivel ez az iparág visszafejlődött térségünkben, közmunkával tudják pótolni a megélhetésüket. Ha a kormány által meghirdetett nagy állami beruházások megvalósulnak, talán ezeknek az embereknek is lesz lehetősége munkát találni.

A kisebb magán családi vállalkozások a termelő szövetkezetek megszűnése után, a földterületek nagy része külföldi tulajdonba került (Beneton). Ezért csak néhány kis családi vállalkozás tudott csak földhöz jutni, ami csak az ő megélhetésüket biztosítja.

Végezetül képviselőségem alatt az elmúlt három év tevékenységeit foglaltam össze:

Eredmények:

  • Nagyatádi kórház állami működtetésbe való átvétele
  • Egyházak pályázatainak támogatása.
  • Civil szervezetek és Önkormányzatok pályázatainak, fejlesztéseinek támogatása.
  • Vállalkozások pályázatainak támogatása.

A 2011. évben megvalósult munkákról:

  • 61 sz. főút 11,5 to-s burkolat-megerősítés /KÖZOP finanszírozással/ IV. szakasz Böhönye - Megyehatár 154+600-186+694km sz. között 32,1km hossz

Nagyfelületű burkolatjavítások, MK NZrt. Somogy Megyei Igazgatóság 2011.:

  • 4/2. rész
  • Nagyatád 6809 sz. út 0+796-12+172km sz. 12,276km hossz
  • Osztopán 6712 sz. út 0+000-0+085km sz. 0,085km hossz
  • Ötvöskónyi, Beleg 6622 sz. út 1+240-7+880km sz. 6,640km hossz
  • 4/5. rész
  • Somogyvár 6701 sz. út 29+100-29+690km sz. 0,59km hossz
  • 4/9. rész
  • Somogyvár 6701 sz. út 28+470-29+580km sz. 1,11km hossz

A 2012. évben megvalósult munkákról:

  • Iharos 6801 sz. út 59+042km sz. autóbuszöböl és gyalogos átkelőhely

A 2013 évben-folyamatban lévő felújítás:

  • 6805 sz. Marcali-Galambok összekötő út 0+000-4+200km sz. 4,2km hossz bruttó 691.895.332,- Ft

Hátralévő időszak prioritásai:

  • 68-as út felújítása
  • 6801-es út Iharosberény – Csurgó – Berzence közötti szakasz tervezése, építése
  • Iharosberény – Sand – M7 összekötő út
Névjegy

Szászfalvi László

  • 56 éves
  • Teológus, a Károli Gáspár Református Egyetemen végzett
  • Nős, három gyermek édesapja
  • Hobbi: olvasás, könyvgyűjtés, utazás
  • Kedvenc filmek: A remény rabjai, A bakancslista
Csurgó városi televízió
Barankovics Alapítvány
Orbán Viktor
Jobban teljesít
Csurgó
Nagyatád
Barcs
Fidesz
KDNP
Csurgói KK
Csurgói NKC
Csurgói TK
Reformatus.hu
Cég2